A 200 éve született Jókai Mór sokoldalú, szenvedélyes ember volt, akit leginkább íróként ismerünk. Emellett azonban kevesen tudják róla, hogy a testvéri szeretet mintaképe is volt.
Izgalom és az aggódás kísérte Jókai Mór születését 1825 februárjában, ugyanis nem sokkal korábban a családja két gyermeket is elvesztett. Nem véletlen tehát, hogy agyonszerette a később népszerű írót a nála 11 évvel idősebb Károly bátyja és a 9 évvel korábban született nővére, Eszter. Jókai írásaiban is rendszeresen kifejezte háláját a testvéreinek, különösen nővérének. Jókai Eszter 1816-ban született, és
23 éves korában ment feleségül Váli Ferenchez, a pápai református iskola népszerű tanárához, a mélyen vallásos hazafihoz,
aki az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban is harcolt. Megismerkedésük Jókai Mórhoz köthető. Történt ugyanis, hogy Váli meglátogatta Komáromban a nagybeteg pápai tanítványát. Jókai ekkor mutatta be nővérének a református tanárt. A házasság a sírig, Váli Ferenc 1882-ben bekövetkezett haláláig tartott. Jókai Eszter Pápán élt, ahol a helyi nővédő egylet elnöke is volt, és öccséhez hasonlóan szépirodalommal is foglalkozott.
Emlékirataiból is kitetszik, mennyire erős volt a kötelék közte és öccse között. „Már kicsi korában is sok örömet szerzett a kis Móricka az egész családnak, élénk, de szelíd kisgyermek volt, még az állatnak sem vétett” – írta, majd később így folytatta:
„Előbb tudott beszélni, mint járni. Mikor járni tanult, azt mondogatta, lassan, okosan, lassan okosan.”
Azt is kifejtette, miért lett különösen szoros a kapcsolatuk: „Móricot esztendős koránál tovább szoptatta édesanyánk. Mikor leválasztotta, addig könyörögtem, hadd viseljem én gondját, hadd aludjék az én ágyamban, míg végre megengedték a szülőink, azzal a hozzátétellel, majd meglátják, mint tudom gondját viselni. Úgy hiszem, nem lett rám panasz: mert míg csak engem Pozsonyba nem vittek, mindig az én ágyamban aludt azt én kedves kis öcsém.”
Jókai Eszter azt is feljegyezte, amikor 1841-ben Petőfi Sándor és Orlay Petrich Soma, a későbbi híres festő is járt náluk. Mint mesélte, megkérték a férjét, Váli Ferencet, hogy mutassa meg a távcsövét, hadd nézzék a csillagokat: „Nagyon elgyönyörködtek a csillagtáboron, csak Petőfi nem akart más csillagot látni, mint a Vénuszt, azt mondta, a többi elbújhat mellette.” 1886-ban aztán megromlott Jókai Eszter egészségi állapota, a nőegyletben betöltött tisztségeiről is lemondott, ám a közgyűlés örökös tiszteletbeli választmányi taggá választotta. Jókai Eszter 1889-ben, 73 évesen hunyt el, Jókai pedig sírva borult nővére koporsójára a temetésen.
„Koszorús költőnk folyton meleg szeretettel csüngött nővérén, s ahányszor munkáiban gyermekkoráról megemlékezik, mindannyiszor kifejezést ad iránta érzett vonzalmának”
– írták a lapok. Jókai Eszter meghagyta, hogy a holttestét egyszerű fakoporsóban, pamut szemfedő alatt temessék el, és az így megtakarított összeget fordítsák jótékony célokra, árvák megsegítésére. A korabeli újságok szerint Eszter sírfeliratát Jókai Mór fogalmazta: „Emlékét szívekbe zárva őrzik / Egyetlen leánya áldó rokonai / Dicsőült lelkét üdvözítse Isten / Szeretete maradjon örökségül a jókra.”
Kőrösi Endre, a pápai református nőnevelő intézet igazgatója hosszú évtizedekkel később azt mondta, Jókai Eszter
„inspirálta testvérét, a nagy regényírót, mert Jókai lelki szemei előtt eszményi nőalakjainak megrajzolásánál a saját nővére lebegett mint mintakép”.
Jókai Eszter után később a lánya, Váli Mária is megírta Jókai Mór életének bizalmas részleteit, a kéziratot pedig Jókai leveleivel együtt az államnak ajándékozta. Mária hatéves volt, amikor a következő levélkét kapta Jókai Mórtól: „Ez talán az első levél, amit életedben hozzád írtak – adja Isten, hogy kevésbé szerető kezek soha ne írjanak hozzád, mint amilyen e mostanit írta. Most még csak olvasni tudod e levelet – lesz idő, amikor majd meg is érted. Téged akkor is úgy fog szeretni, mint most, ölel bátyád, Jókai Móricz.”
Jókai a nála csaknem 11 évvel idősebb bátyjával, Jókai Károllyal is bensőséges viszonyt ápolt. Károly 1814-ben született, Pápán tanult jogot, Pesten szerzett ügyvédi diplomát. A szabadságharc alatt nemzetőr volt és tüzér, a levert forradalom után mindezért megfosztották hivatalától. Később saját birtokán gazdálkodott, és csallóközi főszolgabíró lett, majd idős korában a Jókai-család birtokára, Hathalomra vonult vissza. Ahogy a korabeli újságok fogalmaztak:
„áldott jó lélek volt, szeretettel teljes, csöndes humorral.”
Jókai Károlyt két feldolgozhatatlan tragédia is érte: 1882-ben a felesége, Csontos Klára a házuk takarítása közben szenvedett halálos balesetet: tűz ütött ki, ő pedig belehalt az égési sérülésekbe. Azt is képtelen volt elviselni, hogy egyik fia, Jókai Móricz csupán 35 éves korában egy rövid lefolyású betegség következtében elhunyt. Életmentő műtétet hajtottak rajta végre, ám a beavatkozás után nem sokkal örökre elaludt a pénzügyi tanácsosként dolgozó fiú.
Jókai Mór felnézett a bátyjára, soha nem felejtette el, hogy fiatalon támogatta. Habár csaknem 11 év volt közöttük, sokszor összekeverték őket az utcán, és Jókai Károly kezét szorongatták az emberek. Mikor Károly 1902-ben, 88 évesen elhunyt, az akkor 77 éves Jókai Mórt letaglózta a hír. Ahogy a lapok ecsetelték:
„meghalt a bátyja, aki iránt gyöngéd, mély szeretettel volt eltelve.”
A népszerű írót olyannyira megviselte Károly halála, hogy „ágyban fekvő beteg lett”, és a temetésre is képtelen volt elmenni. A búcsúztatóra természetesen koszorút küldetett, amelynek szalagján a következő szerepelt: „Szeretett, felejthetetlen Károly bátyámnak. Móric és Bella.” A többi ismert. Jókai Mór a bátyja halála után két évvel, 1904-ben aludt el örökre. A három testvér közül utolsóként.
Következik: Jókai, az ínyenc
Nem új ez a stílus Cserép Jánostól: 2019-ben az ellenzéki pártok közös jelöltje volt az esztergomi önkormányzati választáson, amikor férgekhez, tetvekhez és parazitákhoz hasonlította a kormánypártok képviselőit.
Jókai Mór sokoldalú, szenvedélyes ember volt, akit leginkább íróként ismerünk. Pedig a 200 éve született legmagyarabb író például kiváló festő is volt.
1994. május 1-je fekete napként íródott be a sporttörténelembe.
Össze lehet-e kötni az MI-t a szépirodalommmal? Vajon mit szólna Jókai Mór a ChatGPT-hez? Új életre kelthetők-e a Jókai-regények a technológia mai eszközeivel? És mi köze mindennek a Vatikánhoz? A magyar fejlesztésű JókAI Lab ötletgazdáját, Nyírő Andrást kérdeztük.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
Három szimbolikus pillanat, amely megmutatja, mit gondol és mit tud Magyar Péter és csapata a magyarságról, a nemzeti gondolatról.
„Hú, az hogy is van? Várjál! Hogy kezdődik?”
Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
